Magyar Linkgyűjtemény

Keresés

Statisztika

    Összes link: 20267
    Összes kategória: 2645
    Összes várakozó link: 9
    Összes felfüggesztett link: 4
    Admin utoljára itt járt: ma

Linképítéshez

    www.veteranlink.hu keresőoptimalizálás http://www.pageranker.hu

Releváns oldalak

Vas megye természeti adottságai alapján köztudottan Magyarország egyik legváltozatosabb területe domborzatában, éghajlatában, vízrajzában, növény- és természetföldrajzában egyaránt. Ezzel szemben áll a mi kis községünk egyszerűsége, amely a minket körülvevő egyszerűségnek csak egy kis része; de ebben a rohanó világban éppen ez az „egyhangúság” – mint biztos pont – fontos a számunkra. Bár a történelem és a fejlődés hatásai minket sem kerültek el érintetlenül, máig megmaradt a barátságos környezet. Bármikor nagy séták tehetők a jó levegőn és értékes honfoglaláskori leletekkel kecsegtet a helyi templom is. A jelen honlap Vasszilvágyot képviseli, itt minden információt megtalálhat a Nagyérdemű, amit községünkről tudni lehet és érdemes. A történelmi múlt, a jelen történései és a jövőbeli célok; az önkormányzat munkája, a gazdasági- és kulturális élet eseményei és szereplői, és aktuális információk is megtekinthetők és elérhetők lesznek. Tesszük mindezt annak reményében, hogy a virtuális barangolás után személyesen is ellátogatnak községünkbe.
http://www.vasszilvagy.hu/hu~ Bővebben

Kisunyom község Szombathelytől D-re, a 86 számú főközlekedési út mentén található. A község igazgatási területe természetföldrajzi tájbeosztás szerint az Alpokalja és Vasi dombság, illetve síkság nagy és középtájon belül két kistáj; a Pinka-fennsík és Gyöngyös-sík határán helyezkedik el. A település területe ugyanis a Jáki-Sorok és Perint patakok völgyszegélyén, a Gyöngyös-síkság és az abból kiemelkedő dombos jellegű Pinka-fennsík területén fekszik. A talajok mechanikai összetételére és sajátosságára az agyagos vályog, homokos - löszös üledék, valamint az agyagtartalomtól függő jobb vagy gyengébb vízáteresztő víztároló képesség jellemző. Éghajlati viszonyokat tekintve a térségre hűvös, csapadékos, részben kissé kontinentális felé is hajló klíma jellemző, amely keletről nyugati irányba haladva erősödő szubalpin szubatlanti hatást tükröz. A terület vízrajzilag a Rába vízrendszerén belül a Sorok-Perint vízgyűtőjéhez tartozik. Növényföldrajzilag a tájrészlet a Magyar Flóratartomány átmeneti flóravidéke, vasi- alpokaljai flóra járásának része. A Szombathelytől délre elhelyezkedő település az őskor óta lakott hely. Ezt bizonyítja, hogy a község határában kőkorszakbeli és bronzkori emlékeket találtak.
http://www.kisunyom.hu~ Bővebben

Meszlen a Gyöngyös-sík északi részén, a Rátka –patak forrásvidék fekszik. A megye északi felében, minden főközlekedési úttól nagy távolságra lévő falun egy út vezet keresztül . Három várostól, Csepregtől, Kőszegtől és Szombathelytől közel azonos távolságra fekszik, de közúton Csepreg esik legközelebb, 9 km-re míg a másik kettő 15-15 km-re. Az alföldiesen lapos táj felszínét kavicstakaró, vályogos, löszös üledék borítja. A takaró alatt semmilyen hasznosítható ásványkincs nem található. A község éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a napsütéses órák száma 1900 körül van évente, a csapadék nem éri el a 650 mm-t.
http://www.meszlen.hu~ Bővebben

A község teljes infarstukturával ellátott település. A községben kiépült a víz, szennyvíz és földgáz hálózat. Óvodánk intézményfenntartó társulással működik Vát önkormányzattal együtt. Jelenleg a beíratott óvodáskorú gyermekek létszáma 20 fő. Az intézmény jól felszerelt. Általános iskolás korú gyermekek a Benedek Elek Általános Iskolában tanulnak Váton. A lakosság egészségét Vát községgel együtt egy háziorvos felügyeli. A község közművelődését a Könyvtár látja el. A Kultúrházban a fiatalok heti rendszerességgel összejövetelt tartanak. A gyermekek részére szakképzett pedagogus irányításával számitógépes foglalkozás van. A község közrendje, közbiztonsága szilárd. A civil szervezetek aktívan részt vesznek a község életében. Jól működik a Vöröskereszt, a Sportegyesület, Baba-mama Klub, Idősek klubja, Ötlet-Egylet Egyesület. A lelki élet gondozását Zakó Jenő Plébános Úr látja el. Az ötszáz körüli lakosú, utcás, szalagtelkes község neve az ősmagyar bő = gazdagság szóból eredeztethető, amely vezért, nemzetségfőt is jelentett. Környékén vaskori halomsírokat, római pénzeket és ekét találtak.
http://www.nemesbod.hu~ Bővebben

Vát a Gyöngyös-sík keleti peremén fekszik. Szombathely és Sárvár között, a 86-os út és a 88-as főút elágazásánál található, ennél fogva kiemelkedően jó közlekedés-földrajzi helyzetben van, ahonnan Sárvár és a megyeszékhely is egyaránt 14 km. A nagy határú község területén négy, majdnem párhuzamosan futó patak folyik át. Keletről a Kőris-patak határolja a falut, a Hosszú-víz a belterület nyugati határát jelöli, a Rátka-patak Nemesbőd és Vát között határvíz, míg a Sormás-patak Vépet választja el Váttól dél-keleten. Az alföldies, egyhangúan lapos táj felszínét kavicstakaró, vályogos, löszös üledék borítja, a felszín vertikális tagoltsága igen csekély, felszíni formákban szegény a táj, csak a patakok medrei, az árkok, töltések teszik változatosabbá. A község éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, a napsütéses órák száma 1850-1900 között van évente. Az évi átlagos hőmérséklet 9 °C körül alakul, a csapadék pedig általában nem éri el a 650 mm-t. A falu határának jellemző talajtípusai az erdőtalajok, melyek nem a kiváló termőképességükről ismertek. Többek között ezért is volt a község határában katonai lőtér, hiszen azt a földet másra alig lehetett használni.
http://www.vat.hu~ Bővebben

A település Vas megye északi részén, Szombathelytől 15, Sárvártól és Kőszegtől egyaránt 20 km-re, Csepregtől és Bük-fürdtől 10 km-re fekszik. Noha fűutak nem érintik, megközelíthetősége mégsem rossz, hiszen a községből négy irányba vezetnek utak, sőt saját vasútállomással is rendelkezünk. Fő turisztikai vonzerőink a Szegedy család kastélya, mely a 18. században épült, 1824-ben átalakították, ma pedig a Vas Megyei Önkormányzat Időskorúak Szociális Otthonaként működik; a kastélyparkhoz kapcsolódó 200 éves múltra visszatekintő híres paltánsor, valamint Magyarország legidősebb páfrányfenyője, melyet 1808-ban ültettek, a középkori eredetű, de barokk stílusban átépített római katolikus templom, amely alatt található a Szegedy család kriptája, valamint az I. világháború áldozatainak tiszteletére emelt Szent György - lovas szobor. A falu jelenkori életét erősen befolyásolja, hogy a falu népessége - hasonlóan a többi kistelepüléshez - az elvándorlás következtében erősen elöregedett. Ezt a folyamatot szeretnénk megállítani, a visszájára fordítani.
http://www.acsad.hu~ Bővebben

Az oldalon böngészve megtalálhat minden fontos információt Olaszfa múltjáról jelenéről és általunk elképzelt jövőjéről is.
http://www.olaszfa.hu/hu/~ Bővebben

Az oldalon Vasegerszeg község életével és történetével ismerkedhet meg a látogató Az első okirat 1221-ben keletkezett, amelyben először fordul elő Egerszeg neve. Iván- és Keményegerszeg egyesült 1938-ban, így lett: VASEGERSZEG. A település Sárvártól 15 km-re, a 86-os és 84-es főutak kereszteződésétől 1 km-re helyezkedik el.
http://vasegerszeg.hu~ Bővebben

Perenye község honlapja.A falu történetétől kezdve, programjain át, fontos címekig, elérhetőségekig minden megtalálható a honlapon.
http://9722perenye.hu~ Bővebben

A jelenlegi Meggyeskovácsi község korábban több kisebb településből állott. Ezek a következőek voltak: (Rába)Kovácsi, Egyházszeg, Czomaháza, Balozsa és Meggyes. Több falu egyesítése és Czomaháza megszűnésének következtében, Rábakovácsi és Balozsameggyes falvak jöttek létre, majd ezek egyesítéséből jött létre 1970-ben Meggyeskovácsi. A föld felszínére kerülő régi leletek arról tanúskodnak, hogy a mostani faluink határai között, már az őskortól kezdve is éltek emberek. Rábakovácsi első említése idején, 1251-ben, sőt már korábban is a vasvári várispánsághoz tartozott. Biztosra vehetjük, hogy a várispánság kovácsait telepítették ide és ezért kapta a Kovácsi nevet. Határának, a falutól távolabb eső északi részét, 1274-ben IV. László királytól a neves Ják-nemzetség tagjai, Ebed és Benedek fiai kapták. A település birtokosa a Pethő család a XVIII. század második feléig. A község birtokosa volt Béri Balogh Ádám is. Kovácsi, talán kevéssel 1780 előtt, vétel útján a gróf Batthyány-család kezébe került. Ebből az időből való a falu közepe táján ma is fennálló kastély. 1888-ban a belügyminiszter rendeletileg egyesítette Kovácsit és Egyházszeget. Az 1914-18. évi világháborúnak Rábakovácsiból 32 hősi halottja volt. Egyházszeg területét Meggyesy Szőke Mihály Meggyes határából hagyományozta templomunknak a XIV. század elején. Ez a templom melletti kis település valószínűleg a XV. század elején keletkezett. A templomot és a plébániát a törökök 1566-ban felégették. Sági Mihály építette fel újra 1730-1740 között. Egyházszeg ekkor lett az újjáéledt plébánia anyaközössége. 1848-tól a jobbágyság megszűnése után, Egyházszeget is önálló gazdák lakták. Bár közben Rábakovácsival egyesítették és az egykori falu neve is megszűnt. Itt van a templom, a plébánia és az iskola is. Kiskovácsi Rábakovácsi határának a Mogyorós-legelőtől északra eső, egy kis részét Kiskovácsinak nevezik. Czomaháza (Csomafalva) nevét 1544-ben említik először, de korábban is létezett. Az egykori Czomaháza területe ma a Rábakovácsi határhoz tartozik. Balozsameggyes Balozsa, és Meggyes közösségek egyesítésével jött létre. Balozsa latin neve a Bázius=Balázs szláv változata. Területe az őskortól kezdve számos leletet takar. 1251-ben a vasvári várispánsághoz tartozott. Déli részen azonban már 1250 körül Zech fia Pálé volt. IV. László király 1275-ben a balozsai erdőőrök földjéből a Rábán túl eső részt, a Rumy-család őseinek adományozta. Meggyest 1251-ben említik először. 1298-ban már a Meggyesy család birtokolta, Meggyesy Szőke Mihály 1329-ben meggyesi birtokrészét egészében az egyháznak hagyományozta. A fent ismertetett két falu 1889 óta Balozsameggyes néven szerepelt egészen 1970-ig, Meggyeskovácsi létrejöttéig.
http://www.meggyeskovacsi.hu~ Bővebben

Az önkormányzat jelentős mértékben támogatja az időskorúakat, az alsó és középfokú tanulmányokat folytató diákokat és a felsőfokú tanintézetben tanulókat. Lakóhelyünkön működő vállalkozásoknak jelentős szerepe van a helyi foglakoztatásban. Sok helybeli lakosnak ad megélhetést a Vasi Agro Pannonia Kft. Vannak mezőgazdasági magángazdálkodók és különböző vállalkozások is. A falu büszkeségeként említhetjük a Doktorics Pékséget, ami családi vállalkozásban működik. Újításaikkal, újfajta termékeikkel hírnevet szereznek vállalkozásuknak, s ez által községünknek is. 2004. évben telephelyet létesített a Kolos Trade Kft. Különböző szakmai képességű szakembereket foglalkoztat a TAMAN Kft és az AIR METAL Kft. A községben két vegyesbolt és egy italbolt működik. A településen három civel szervezet a Sorokpolányi Gyermekekért, a Sorokmenti Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr Egyesület, a Meglepetés Társulat és kettő közérdekű alapítvány a Weörös Sándor Alapítvány és a Sorokpolányi Közösségért Alapítvány működik
http://www.sorokpolany.hu~ Bővebben

A Sorok mentén elhelyezkedő település Sorkikápolna és Sorkitótfalu 1941. évi egyesítésével keletkezett, a két településrész még ma sem épült egybe. A középkorban Zalaknak hívták, 1278-ban említik elpusztult várát, melynek helyét a közelmúltban feltárták. A mocsaras területen gerenda-rácsszerkezetre alapozott fa lakótorony állt. Jelenlegi nevét arról a kápolnáról kapta, melyet Szent László tiszteletére szenteltek. Lakossága zömmel katolikus, de közel harmada református vallású.
http://www.sorkikapolna.hu~ Bővebben

Kenéz község a Gyöngyös mentén elhelyezkedő kis település. Szombathelytől keletre 15 km, Sárvártól nyugatra 18 km a távolság. Az első írásos említése 1217-ből származik. A Kenéz szó szláv eredetű, főnemest, vezért jelentett. Elképzelhető tehát, hogy főnemes volt a környező birtok ura. Az első pecsét lenyomata 1864-ből való, de sajnos, hogy mit ábrázol, az kivehetetlen. Az első címertalanilag értékelhető pecsét 1879-ből származik.
http://www.kenez.hu~ Bővebben

Gyanó (Gyanour) magyar község a Sorok patak mellett. A XIII. század második felében Egerváry birtok volt. Középkori oklevelek szerint 1269. május 1-i keltezéssel Mária királynő Koltai Leonicius és András birtokában hagyja a gyanói földet, melyet Gyanó falu királynői népe magáénak vallott. A XV. században Egerváry birtokhoz tartozott. Az Egerváryak rokonságban álltak a Geregyei családdal. Ezek birtokai Egervár és Geregye. A század közepe táján 1453-54-ben a Geregye melletti Töttös és Gyanó birtokosai, 1473-ban a Zalak puszta és Molnári helység is az övék lett. Későbbi birtokosok Kiss, Móricz és Inkey családok voltak. Az Egerváryak a Rába és a Sorok mentén Geregye táján vagy tíz helységben voltak földesurak a Geregyeiekkel együtt. 1494-ben a főnemesi családok sorába emelkedtek, földbirtokokat kaptak harci győzelmeikért. (Mátyás-, Corvin János-, Zsigmond királytól.)
http://www.gyanogeregye.hu~ Bővebben

A község területén már az ősi időkben élhettek gyűjtögető, zsákmányszerző életmódot folytató ősemberek. Ezt bizonyítja a 3 db őskori balta, amit a falu határában, munka közben találtak az emberek. Ezek mindegyike csiszolt. Találunk itt honfoglalásra utaló emléket is. Ebben az időben a Sorok völgye mezőgazdaságilag már művelés alatt állt, ahová a magyarság betelepült a helynevek tanúsága szerint. A Sorok patak neve a kalandozások idejéből ismert Sur vezér nevével hozható kapcsolatba, amelyhez a "k" kicsinyítő képző járult. Surk nevével találkozunk a vasvári képtalannak 1271. májusi 3-i levelében is, amikor jelentést tesz V. István nejének, Erzsébet királynénak, hogy Koltay Cyzár fiát Leonchot beiktatta Surk nevű birtokába. Ez a birtok hajdan a Sorok bal partján feküdt. A településeken a feudális korban sok kisnemes lakott. Dömötöriben született Gyömörey Kálmán 1848-as honvéd százados, aki Perczel Mór, majd Guyon Richárd hadtestében a délvidéki harcokban vett részt. Sorkifalud a fent említett nevet hivatalosan 1943. november 17-től viseli. Mindaddig Dömötöri néven szerepelt, s ez az elnevezés a Hunyadiak korára 1457-re vezethető vissza. A feljegyzések szerint "Demeteri" – "Demiwtery" köznemesi család tulajdona volt egykor.
http://sorkifalud.hu~ Bővebben

Nemeskolta régi település. Nevét az Árpád-kor óta megtaláljuk az oklevelekben. Első említése 1288-ból származik. A falu gazdag történelmi múltja ellenére sem találtuk nyomát annak, hogy elöljárói a középkorban címert vagy pecsétet használtak volna. Holott a települést kisnemesek, ún. kúrialisták lakták. A község pecsétjét meglepő módon csak a XIX. század közepétől találjuk meg dokumentumokon. A 24x28 mm-es ellipszis alakú pecsét közepén egy török fejet átszúró szablyát tartó oroszlán körvonalait és K H monogramot láthatunk. A K és H betűk a “Kolta Helység" rövidítésének tekinthető. Ezt a nemesi szimbólumot 1907-ben a vasi helységek névtörzs könyvezésekor a község akkori elöljárói vörös pajzsra helyezték, és a tanácsok megalakulásáig dmerként használták. 1950-ben a belügyminiszter rendeletileg betiltotta a községek dmerhasználatát. A jelkép azonban nem ment feledésbe, és a rendszerváltás utána régi címert változtatás nélkül vették használatba.
http://www.nemeskolta.hu~ Bővebben

Szeleste Község Önkormányzatának Képviselő-testülete nevében tisztelettel és szeretettel köszöntök minden kedves vendégünket településünk honlapján! Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy internetes kalandozása során felkereste községünk hivatalos weblapját.
http://szeleste.hu/hu/~ Bővebben

A Kemenesalján, a Kodó- és a Csikászó-patak között fekszik Káld község. A megye keleti részének déli felében, a 84-es főút mentén található a falu, Sárvártól 14, Celldömölktől 21, a megyeszékhelytől pedig 42 km távolságra. A Káld falunév puszta személynévből ered, magyar névadással. Cald, Calud török eredetű Kál személynévből képződött. Más magyarázat szerint Qaldi személynév is rejlik benne. A Kál öreget jelent, a Qaldi, azt hogy megmaradt ( még nem halt meg). Községünk névadója Árpád egyik unokája, levente fia volt, Kál- horka méltóságot viselt és birtokolta a balatonfelvidéki „Káli-medencét” is. Szállásterületként kapta ezt a mezőt, amelynek pedig ő a nevét kölcsönözte, így kapta a község a Káld nevet.
http://www.kald.hu~ Bővebben

Zsédeny község Vas megyében, a 84-es számú főközlekedési út mentén, Sárvártól kb. 10 km-re, Sopron irányában sík, sovány, homokos területen fekszik. Régi település, amit a község határában feltárt vaskori sírhalom is bizonyít. Nevét az Árpád kortól ismerjük az oklevelekből, első említése 1238-ból való. Zsédeny később Kiszsédeny és Vadkert néven is szerepel. Zsédenyen át már a XIII. században Egerszeg és Paty között nagy út vezetett, s az úttól nem messze feküdt Szent Márton - a község védőszentjének - egyháza. A Szent Márton tiszteletére szentelt katolikus templom középkori eredetű, oltára késő barokk munka. A templom része az európai Szent Márton útvonalnak. A templom falán emléktábla őrzi az első és második világháborúban elesett zsédenyi katonák nevét. A községben élő evangélikusoknak külön temploma van, melynek falán Zsédenyi István gályarab lelkész tiszteletére 2001-ben ugyancsak emléktáblát avattak.
http://www.zsedeny.hu~ Bővebben

Csánigról az 1220-as évektől találhatók feljegyzések. Településképet meghatározó épületeink: Katolikus templomunk, amely a XIII. században épült, Evangélikus imaházunk, Evangélikus iskola, Faluház, Hősi emlékmű, Könyvtár és sportpálya, amelyek felújításra kerültek.
http://csanig.hu/hu/~ Bővebben

Gencsapáti Értéktár Bizottsága 17 nemzeti értéket vett fel a helyi értéktárába, ezek közül 4 már vas megye értéke is: A Szentkút és az ördögkő, a falunk néptánc hagyománya, a gencsi tojáskarcolás hagyománya és motívumvilága, a Gencsapáti Legénycéh hagyománya. Ezen értékeink nemcsak a helyi, hanem megyénk identitását is képző örökségünk.
http://gencsapatiertektar.hu/hu/~ Bővebben

Egy olyan község polgármestereként köszönthetem Önöket, mely az ország nyugati részén, Vas megyében az Alpok magyarországi nyúlványaitól észak-keletre, a megyeszékhely Szombathelytől légvonalban 8 km-nyire, észak-keleti irányban a Sopron–Szombathely vasútvonal mellett terül el - a vasútvonaltól délre. Országúton Szombathelyről Söptén keresztül közelíthető meg 13 km-es útszakaszon. A közlekedési lehetőségek jók, mivel a vonaton kívül rendszeres autóbusz közlekedés is van.
http://www.vassurany.hu~ Bővebben

Söpte régi település, gazdag kőkorszakbeli lelőhely, a Rétszer nevű dűlőjén római telep és sáncok nyomai láthatók. Első okleveles említése 1268-ból származik. Szép temploma 1723-ban épült és kőfallal körülvett. Mai formájában barokk templomának fő titulusa Szent Márton püspök, berendezése a XVIII. századból származik. Kertjében hasonló korú Szentháromság-szobor látható. Kozármajor mellett, az úttól keletre négyszögletes sáncvár található. Vitatott, hogy a kelta-korból vagy későbbről származik-e. A feudális korban kisnemesek lakták. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 84-en vettek részt, közülük 16-an haltak hősi halált. A II. világháború a lakosok közül 10 főnyi áldozatot követelt. A település az 1990-ig létezett tanácsrendszerben székhelyközség volt, jelenleg is székhelytelepülése az 5 község által fenntartott közös hivatalnak.
http://www.sopte.hu~ Bővebben

Községünk régmúlt időkre tekint vissza. Az első írásos feljegyzés 1263-ból származik. Köveskút néven említi a települést, de területét már korábban lakhatták, hisz a közigazgatási területünkön –régészek szerint- római korból, avarkorból származó (feltáratlan) régészeti lelőhelyek találhatók. A község település szerkezete fésűs jellegű. A település életében meghatározó szerepet játszott a vallási hovatartozás. A protestantizmus ideje alatt 1615-17-ben Köveskúton volt a híres kálvinista zsinat, Szenczi Molnár Albert jelenlétében. A település lakóssága 1674 után vált ismét katolikussá. Szent Mihály templomunk műemléki védettséget élvez, 1443-ban épült, a későbbi időkben bővült, mai formájában barokk. Az északi kápolnában sírhely, felette egy XVIII. századi Madonna szobor található. A templom a település központjában a Március 15. téren van, amely teret jellegzetes plébániájával, a mellette lévő volt iskolaépülettel együtt megtekintésre ajánlok Önöknek. Településünk infrastruktúra szempontjából összkomfortosnak mondható. Kérem, tekintsék meg fényképgyűjteményünket és bízom benne, hogy sikerült érdeklődésüket felkeltenem településünk iránt, és személyesen is ellátogatnak községünkbe!
http://www.salkoveskut.hu~ Bővebben

Egy olyan kistelepülés polgármestereként köszöntöm Önöket, mely hazánk nyugati régiójának avarkori múlttal rendelkező községe. Ezt bizonyitja a község belterületén feltárt, eredetileg 1800 sírt számláló avarkori temető, melyet bemutató kamaramúzeum a kultúrházban megtekinthető.
http://www.vasasszonyfa.hu~ Bővebben

Megyehíd község régi település. Neve már az Árpád-kori oklevelekben is előfordult. Első említését 1217-ből ismerjük. Századokon áthúzódó, gazdagságra utaló építménnyel nem rendelkezünk. 1909-ben épült a Római Katolikus Templomunk, ami fiatalnak tekinthető. A templomot Őri Pál és neje építtette. Berendezése, a község lakóinak érdeme. Felszentelésére 1910-ben került sor. Titulusa: Szent háromság. Ekkor van a község búcsúja. Megyehíd község történetére nézve Mátyás király korából fennmaradt írásokban találkozunk először. (De állítólag már a rómaiak idejében lakott hely volt. Erre a Gyöngyös medréből előkerült nagyméretű téglák utalnak.)
http://www.megyehid.hu~ Bővebben

Porpác község Sárvár-Szombathely közötti közútról közelíthető meg, kicsi zsáktelepülés. A Szombathely-Sárvár és a Szombathely-Csorna vasútvonal kereszteződésében lévő Porpác vasútállomás körülbelül 3 km-re található. A községet a Rátka patak Porpác község régi település. Nevét a XIV. századtól találjuk meg az oklevelekben. Első említése 1324-ből származik. A mai község a század elején a jórészt kisnemesek által lakott Darázsporpác és Pórporpác egyesítésével 1907-ben keletkezett. A községről a régi időkből műemlék nem maradt fenn. A községben római katolikus templom található, melynek titulusa Mária Szeplőtelen Szíve. Határában vezetett az egyik fontos római útvonal. A környező nagy erdőségekben több, valószínűleg vaskori eredetű halomsír található. A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban 55-en vettek részt, közülük nyolcan haltak hősi halált. A II. világháború szintén követelt áldozatokat a település lakosai közül is.
http://www.porpac.hu~ Bővebben

A község a Rába-völgyben fekszik, de a település közigazgatási területének jelentős része a Kemenesháthoz tartozik. A megye középső, keleti felében, Sárvártól 11 km-re délre, a megyeszékhelytől 36 km-re keletre található, a 84-es és a 87-es utak között, mindkettőtől nagyjából azonos távolságra.
http://www.nyoger.hu~ Bővebben

Sótony község Sárvártól 10 km-re, délre fekszik. Lakosainak száma: 654 fő Az első írásos emlékek a településről a XII. századból maradtak fenn. A község a XIII. században a vasvári káptalan birtoka volt. A kezdetben szabad és fegyveres szolgálatot teljesítő lakói ekkor már félig jobbágyi sorban pénzt, különféle élelmet szállítottak a vasvári kolostorba. A XV. században a községet a Kanizsai család vette meg. Ők voltak a község első világi földesurai. Elrendelték, hogy a lakók a dombok nyugati oldalán szőlőt telepítsenek. A XVI. századtól a község a sárvári uradalomhoz tartozott, amelynek gazdája Nádasdy Tamás volt.
http://www.sotony.hu~ Bővebben

A monda szerint községeink négy helyre települtek. A tetődombon Káró- vagy Dákópaty, a templom mellett Felsőpaty, az urasági majorság mellett Alsópaty és tőle délre, a vizenyős helyre Rábabogyoszló települt. Paty neve 1293-tól fordul elő először a megyei levéltár adatai alapján. Írják Paach-nak, Pogh-nak is. Rábabogyoszlóról 1274-ről találunk írásos adatokat, amely szerint a település Sárvár mellett északra fekszik. (A település fás, bokros területen helyezkedik el. Lakói már a régi időktől a kaskötést űzik.) Említik: Bogyiszló, Bodiszló, Villa Bogozlav néven, majd a Múzeumi Okmánytár 1447-ben Bogyoszló néven. A magyarok letelepedésének idejéből kevés az írásos feljegyzés. Jakfáról lehet tudni, hogy Árpád fejedelemmel letelepült magyarság Jaák vezére kapta ezt a vidéket érdemeiért, mert I. Istvánt megsegítette a Kupa vezér elleni harcban. Paty is Árpádkori település, főleg nemesek lakják. A XV. század végén - XVI. század elején a földesúri birtok mellett a lakosok főként kis és törpe birtokosok, sok a zsellér. A török időkből maradt fenn a törökösi és hóhárfa dűlő elnevezés. 1787-ben a földbirtokos Eszterházy gróf.
http://www.rabapaty.hu~ Bővebben



Összes találat: 51
0-30 tétel megjelenítve a 51 találatból.



Partnereink

Partnereink II

Releváns oldalak